Si éles algoritmikus kereskedés

si éles algoritmikus kereskedés

Algoritmikus j´at´ekelm´elet jegyzet V´egh L´aszl´o [email protected] Bevezet´ es A j´at´ekelm´elet a Si éles algoritmikus kereskedés. Megsz¨ ulet´es´et hagyom´ anyosan Neumann J´anos ´es Oskar Morgenstern J´at´ekelm´elet ´es gazdas´ agi viselked´es c´ım˝ u k¨onyv´enek es megjelen´es´ehez k¨otik.

F˝o k´erd´esfeltev´ese olyan szitu´ aci´ ok elemz´ese, amelyekben egym´ assal ´erdekellent´etben ´all´o, racion´alisan cselekv˝o egy´enek hoznak d¨ ont´eseket. Ilyenre a legk¨ ul¨onb¨ oz˝obb kontextusokban l´athatunk p´eld´ akat. Az algoritmikus j´ at´ekelm´elet viszonylag friss ter¨ ulet minthogy maga a sz´am´ıt´astudom´any is el´eg fiatal ; a sz´am´ıt´astudom´any ´es a j´ at´ekelm´elet k´etir´ any´ u k¨olcs¨ onhat´as´ an alapul. Az algoritmikus gondolkod´ as itt is, ahogy a matematika sz´amos m´as ter¨ ulet´en is u ´j szeml´eletet adott: hogyan tudj´ak p´eld´ aul az egyes j´at´ekosok hat´ekony algoritmus seg´ıts´eg´evel megtal´ alni a legjobb strat´egi´ ajukat?

  1. Bináris opciók az óra legjobb stratégiája

Az internet megjelen´ese ugyanakkor eg´eszen u ´j, j´at´ekelm´eleti szempontb´ol ´erdekes szitu´ aci´ okat eredm´enyezett. Ilyen jelens´eg ¨ onmag´ aban az is, hogy az internet k¨ozponti ir´ any´ıt´as n´elk¨ ul, sz´amtalan, egym´ ast´ ol f¨ uggetlen cselekv´esb˝ ol alkult egy j´ol m˝ uk¨od˝o nagy rendszerr´e.

Algoritmikus játékelmélet jegyzet

A minden eddigin´el gyorsabb kommunik´aci´ o pedig u ´jfajta piaci mechanizmusok megjelen´es´et hozta mag´aval. A jegyzetben klasszikus j´at´ekelm´eleti eredm´enyeket ismertet¨ unk algoritmikus n´ez˝opontb´ol, valamint u ´jabb sz´am´ıt´astudom´anyi eredm´enyeket. A k¨onyv teljes eg´esz´eben let¨ olthet˝ o a www.

si éles algoritmikus kereskedés

A jegyzetben nem adunk hivatkoz´asokat, ezek a k¨onyvben megtal´ alhat´oak. A t´ argyhoz anal´ızis alapismeretek mellett a sz´am´ıt´asi bonyolults´ag alapfogalmai sz¨ uks´egesek P, NP progl´emaoszt´alyok, NP-teljess´eg. A j´ at´ ek fogalma ´ es tulajdons´ agai A j´at´ekelm´elet k¨ozponti fogalm´ara, a j´ at´ ekra bajosan lehetne az ¨osszes jelent´es´et si éles algoritmikus kereskedés opciók lejártak adni.

Kezdj¨ uk a k¨ozismert k˝ o-pap´ır-oll´ o j´ at´ekkal. A t´ abl´ azat sorai az els˝o, oszlopai a m´asodik j´ at´ekos egyes d¨ ont´esi lehet˝os´egeit jelentik; az egyes poz´ıci´okban lev˝o sz´amp´ arok elemei az els˝o, illetve a m´asodik j´ at´ekos pontsz´ am´ at adj´ak meg az adott kimeneteln´el. Ezt a t´ abl´ azatos ´abr´ azol´asi form´at a j´at´ek norm´ al form´aj´ anak fogjuk nevezni.

Ez egy v´ eges, determinisztikus, k´ etszem´ elyes, nulla-¨ osszeg˝ u, szimmetrikus, teljes inform´ aci´ os, egyl´ ep´ eses, szinkron j´at´ek.

Az egyes j´at´ekosok d¨ ont´esi lehet˝os´egeit strat´ egi´ aknak nevezz¨ uk. A v´ egess´ eg ezek sz´am´ ara vonatkozik: v´eges sok j´at´ekos van, mindegyik v´eges sok strat´egi´ aval.

Strat´egia alatt mindig egy, az eg´esz j´ at´ek kimenetel´et egy´ertelm˝ uen meghat´aroz´o d¨ ont´est fogunk ´erteni. A sakk eset´en p´eld´ aul strat´egia alatt nem a soron k¨ovetkez˝o lehets´eges l´ep´esekre gondolunk, hanem a teljes j´at´ek lej´atsz´as´at meghat´aroz´o szab´alyt.

si éles algoritmikus kereskedés

Kicsit form´alisabban: mind a vil´agos, mind a s¨ot´et j´at´ekos egy strat´egi´ aja egy olyan f¨ uggv´eny, amely a t´ abla minden lehets´eges ´ all´as´ ahoz ´es az ahhoz vezet˝o kor´abbi l´ep´esek sorozat´ ahoz hozz´ arendel egy k¨ovetekez˝o l´ep´est az adott sz´ınnel. Ennek megfelel˝oen a sakkban roppant nagym´eret˝ u a strat´egi´ ak sz´ama, ´am m´eg mindig v´eges; ellent´etben a v´egtelen kock´asf¨ uzeten j´atszott am˝ ob´aval. Ennek birtok´aban a j´at´ekvezet˝o vagy egy sz´am´ıt´og´ep automatikusan le tudja j´ atszani a meccset ´es eredm´enyt hirdethet.

Они образовывали решетку -- столь же непостижимую для него и лишенную всякого смысла, какими для древний людей были звезды. Он неотрывно смотрел на этот рисунок в течение нескольких минут и не заметил, чтобы цветные эти огоньки меняли свои места или яркость. Впрочем, подумал Олвин, загляни он в свой собственный мозг, то понял бы не .

Felt´etelezz¨ uk, hogy a j´ at´ekosok az egyes kimeneteleket ¨ossze tudj´ak hasonl´ıtani, ´es el tudj´ak d¨ onteni, melyik kedvez˝obb sz´amukra. S˝ ot, ´ altal´ aban azt az er˝ osebb felt´etelez´est is megtessz¨ uk, hogy minden kimenetelhez egy val´os sz´amot, a nyeres´eg¨ uket tudj´ak rendelni.

A vesztes´eg negat´ıv ´ert´ek˝ u nyeres´eg, a nulla kimenetel pedig semlegesnek sz´am´ıt.

Nulla-¨ osszeg˝ u a j´ at´ek, ha a j´ at´ekosok ¨ossznyeres´ege nulla, teh´at egym´ as k´ar´ara tudnak nyerni.

Egy k´etszem´elyes j´at´ek szimmetri´ aja alatt azt ´ertj¨ uk, hogy a k´et j´at´ekos strat´egi´ ainak a halmaza egy-az-egyben megfeleltethet˝o u ´gy, hogy felcser´elve ˝ oket a m´asik j´at´ekos kifizet´es´et kapjuk.

Teljes inform´ aci´ os alatt azt ´ertj¨ uk, hogy minden j´at´ekosnak rendelkez´es´ere ´all minden olyan inform´aci´ o, ami a j´at´ek kimenetel´et befoly´ asolja, ´es ami alapj´an a t¨ obbiek meghozz´ak a d¨ ont´es¨ uket. A sakk u ´ gyszint´en teljes inform´aci´ os, a p´ oker azonban nem az. Determinisztikus alatt azt ´ertj¨ uk, hogy a j´at´ek szab´alyai k¨ozt semmilyen v´eletlen t´enyez˝o nem szerepel ellent´etben a k´artyaj´at´ekokkal ; azt viszont ´altal´ aban megengedj¨ uk, hogy az egyes j´ at´ekosok a saj´at d¨ ont´es¨ uk meghozatal´ ahoz a v´eletlent pl.

A j´at´ekelm´elet fontos felt´etelez´ese a j´ at´ekosok racionalit´ asa. Ebbe bele´ertj¨ uk egyr´eszt, hogy a j´at´ekosok tiszt´ aban vannak a saj´ at preferenci´aikkal illetve c´elf¨ uggv´eny¨ ukkel; tiszt´ aban vannak saj´at lehets´eges d¨ ont´eseikkel; arra t¨ orekszenek, hogy a c´elf¨ uggv´eny¨ uket maximaliz´ alj´ak, ´es az ehhez vezet˝o lehets´eges legjobb d¨ ont´eseket hozz´ ak a rendelkez´esre ´all´o inform´aci´ ok alapj´ an.

Az, hogy k´epesnek tekintj¨ uk ˝oket egy si éles algoritmikus kereskedés d¨ ont´es meghozatal´ ara, val´oj´ aban egy nagyon er˝os ´es egy´altal´ an nem term´eszetes feltev´es. A k¨oznyelvben a racion´alis j´at´ek szinonim´ajak´ent haszn´alt sakkra p´eld´ aul egy´altal´ an nem teljes¨ ulnek: a j´at´ekosok a borzaszt´ o mennyis´eg˝ u lehets´eges d¨ ont´es¨ uknek val´oj´aban csak egy elhanyagolhat´o szelet´et tudj´ak r´ aad´asul er˝osen korl´atozottan m´erlegelni.

Az els˝o sz´am´ıt´og´epek megjelen´es´et˝ol kezdve fontos t¨ orekv´es si éles algoritmikus kereskedés, hogy az ember megver´es´ere k´epes programot ´ırjanak; a gy˝ ozelem id˝opontj´anak et szokt´ak hirdetni, amikor az IBM Deep Blue g´epe legy˝ ozte Kaszparovot. M´egis, a j´at´ekelm´elet a sakkal kapcsolatban nem sok ´erdekeset tud mondani; ez a gy˝ ozelem legink´abb a technol´ ogi´ anak, a hatalmasra n¨ ovelt sz´am´ıt´asi kapacit´ asnak si éles algoritmikus kereskedés onhet˝o.

A korl´atozott racionalit´as azonban ´epp´ ugy igaz a sz´am´ıt´og´epekre is, val´oj´ aban ˝ok is csak egy apr´ o szelet´et l´atj´ak ´ at a lehet˝ os´egeknek.

si éles algoritmikus kereskedés

A racionalit´ashoz szorosan kapcsol´ od´o, itt ´eppen csak ´erintett fogalom a racionalit´ as k¨ oztud´ asa: amellett, hogy a j´at´ekosok racion´alisak, tudj´ak egym´ asr´ol is, hogy racion´alisak, tudj´ak azt, hogy mindenki m´as tudja hogy a t¨ obbiek racion´alisak, ´es ´ıgy tov´abb a v´egtelens´egig. Visszat´erve a k˝o-pap´ır-oll´ o tulajdons´ againak jellemz´es´ehez: ez egy egyl´ ep´ eses szinkron j´at´ek, mivel egyetlen l´ep´esben ´er si éles algoritmikus kereskedés, ´es a k´et j´ at´ekosnak egyszerre, a m´asik d¨ ont´es´et˝ol f¨ uggetlen¨ ul kell megv´ alasztani strat´egi´ aj´ at.

Ezek egyike sem igaz a sakkra; ezt szekvenci´ alis j´at´eknak nevezz¨ uk. Az ilyen j´at´ekokban minden l´ep´esben pontosan az egyik j´ at´ekos l´ep nem felt´etlen¨ ul felv´altva, de valamilyen meghat´arozott szab´aly szerint. Mint fentebb eml´ıtett¨ uk, hogy a sakkot - ´es ´ altal´ aban a szekvenci´alis j´at´ekokat - is tekinthetj¨ uk egyl´ep´eses szinkron j´at´eknak, ahol a j´at´ekosoknak csup´ an egyetlen d¨ ont´est kell meghozniuk: azt, hogy milyen strat´egi´ aval j´atszanak.

Kombinatorikus j´ at´ ekok Egy j´at´ek szekvenci´alis szerkezete m´egis hasznos lehet az elemz´es szempontj´ ab´ol. Ezekkel a f´el´ev sor´an nem foglalkozunk, viszont most mutatunk egy r´ajuk vonatkoz´o egyszer˝ u t´etelt.

Kombinatorikus j´ at´ ek alatt ´erts¨ unk olyan v´eges, determinisztikus, k´etszem´elyes, teljes inform´aci´ os szekvenci´alis j´at´ekokat, amelyekben h´ arom lehets´eges ´ kimenetel van: gy˝ ozelem, veres´eg ´es d¨ ontetlen.

Eles si éles algoritmikus kereskedés j´at´ekban nem engedj¨ uk meg a d¨ ontetlent.

  • Mindent amit tudnia kell a bitcoinról
  • Hogyan lehet pénzt keresni gazdag emberekből
  • Harami kereskedés
  • Valós opciós problémák
  • Szuverenitás | Merj gondolkodni!
  • Algoritmikus játékelmélet jegyzet - PDF Free Download
  • Munka extra jövedelem
  • Не получится.

Nyer˝ o strat´ egia alatt egy olyan strat´egi´ at ´ert¨ unk, hogy a m´asik j´at´ekos tetsz˝ oleges strag´egi´ aja ellen garant´ altan nyerni tudunk; nem veszt˝ o strat´ egia eset´en pedig nem veszthet¨ unk. T´ etel. Minden ´eles kombinatorikus j´ at´ekban pontosan az egyik j´ at´ekosnak van nyer˝ o strat´egi´ aja.

A lakosság étkeztetését hatósági jegyrendszer útján oldják meg, a csapból már egyáltalán nem folyik víz, a fák teljesen eltűntek a városból, a főtéren összetorlódott, működésképtelen ócskavassá vált gépjárművek pedig csak még tovább fokozzák a posztapokaliptikus hangulatot. A film egyébként illeszkedett a kor meglehetősen pesszimista hangulatot képviselő atmoszférájába: mindössze öt évvel Paul R. Ehrlich Népességbomba című könyvét, [1] egy esztendővel a Római Klub prominensei által jegyzett, A növekedés határai címet viselő jelentést [2] követően, valamint André Gorz tanulmányával A gépkocsi társadalmi ideológiája [3] egy időben került a mozik műsorára. Trump, az Amerikai Egyesült Államok A természettel kapcsolatos felfogás változásai Az ókor embere általában véve törekedett arra, hogy szoros egységben éljen a természettel.

Minden kombinatorikus j´ at´ekban vagy az egyik j´ at´ekosnak van nyer˝ o strat´egi´ aja, vagy mindkett˝ onek van nem veszt˝ o strat´egi´ aja. Bizony´ıt´ as. A bizony´ıt´ as kulcsa, hogy egy kombinatorikus j´at´ekban a lehets´eges l´ep´eseket egy v´eges f´aval tudjuk szeml´eltetni. Tegy¨ uk fel el˝ osz¨ or azt, hogy a j´ at´ek ´eles; az egyszer˝ us´eg kedv´e´ert azt is tegy¨ uk fel, hogy a k´et j´at´ekos felv´altva l´ep.

A fa p´ si éles algoritmikus kereskedés szinten lev˝o cs´ ucsai az els˝o, a p´ aros szinten lev˝ok pedig a m´asodik j´at´ekos l´ep´eseinek felelnek meg.

И теперь силы эти пришли к решению: да, они потратят несколько ничтожно малых частиц вечности на Землю и ее обитателей. Они стали спускаться вниз через это окно, проделанное в небесах. Словно искры от какого-то небесного горна, они падали вниз, на Землю.

A fa gy¨ okere a legels˝ o l´ep´est jelk´epez˝o cs´ ucs. A levelek a j´at´ek v´egs˝ o kimenetei, ezeket pirosra vagy 11 00 00 11 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 a 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 b 1.

Az a ´ abr´ an csak a levelek vannak jel¨olve, v´ızszintes vonalaz´ assal a k´ekek, f¨ ugg˝olegessel a pirosak. A b abr´ ´ an a teljes fa ki lett sz´ınezve; az els˝o j´ at´ekosnak van nyer˝o strat´egi´ aja.

Pongrácz Alex blogja

A bizony´ıt´ast a 1. Vegy¨ unk egy olyan z cs´ ucsot, akinek az ¨ osszes gyereke lev´el. Ha z p´ aratlan szinten van azaz az els˝o j´at´ekos l´ep´es minden gyereke k´ek, az azt jelenti, hogy ak´ armit is l´epjen itt az els˝o j´at´ekos, veszteni fog.

Ez´ert z-t is kisz´ınezhetj¨ uk k´ekre. Ha viszont csak egy piros si éles algoritmikus kereskedés is van, akkor tud u ´gy l´epni, hogy ˝o nyerjen; ennek megfelel˝oen si éles algoritmikus kereskedés pirosra sz´ınezz¨ uk. Ha z p´ aros szinten van, ´es van egyetlen k´ek gyerek is, akkor a m´asodik tud nyerni, ez´ert ˝ot is k´ekre sz´ınezz¨ uk. Pirosra akkor sz´ınezz¨ uk, ha minden gyereke piros. Alulr´ ol f¨olfel´e haladva ezzel a m´odszerrel egy´ertelm˝ uen ki tudjuk sz´ınezni az ¨osszes cs´ ucsot.

Ha v´eg¨ ul a gy¨ ok´er piros lesz, akkor az els˝o j´ at´ekosnak van nyer˝ o strat´egi´ aja: az aktu´alis cs´ ucsb´ ol mindig egy piros gyereket v´alaszt. Ha pedig a gy¨ ok´er k´ek, akkor a m´asodiknak van nyer˝o strat´egi´ aja.

Erre vezethetj¨ uk vissza az ´ si éles algoritmikus kereskedés anosabb esetet, amikor d¨ ontetlen is lehets´eges: defini´aljunk u ´ gy egy m´asik j´at´ekot, hogy az eredeti d¨ ontetlen is az els˝o j´ at´ekos gy˝ ozelm´enek sz´am´ıt. Erre a j´at´ekra az el˝obbi eredm´enyt alkalmazva azt l´athatjuk, hogy az eredetiben vagy az els˝o j´ at´ekosnak van nem veszt˝o strat´egi´ aja, vagy a m´asodiknak van nyer˝o.

Hasonl´oan l´athatjuk azt is, hogy vagy az els˝o j´at´ekosnak van nyer˝o strat´egi´ aja, vagy a m´asodiknak van nem veszt˝o. Ebb˝ol m´ar k¨ovetkezik az ´ all´ıt´ as: ha egyik¨ uknek sincs nyer˝o strat´egi´ aja, akkor mindkett˝ onek kell legyen nem veszt˝o.

Hogyan lehetne a fenti t´etel gondolatmenet´et olyan szitu´ aci´ okra a ´ltal´ anos´ıtani, si éles algoritmikus kereskedés a gy˝ ozelem ´es veres´eg helyett tetsz˝ oleges val´ os sz´ si éles algoritmikus kereskedés megenged¨ unk kimenetelnek, csak azt k¨ ovetelve meg, hogy a j´ at´ek nulla¨ osszeg˝ u legyen? Fogolydilemma A tal´ an legjobban ismert klasszikus j´ at´ekelm´eleti probl´em´ aban a rend˝ ors´eg letart´oztat k´et b˝ un¨ oz˝ot, akiket egy s´ ulyos b˝ unt´eny elk¨ovet´es´evel gyan´ us´ıtanak.

T´argyi bizony´ıt´ek azonban, nincs, beismer˝ o vallom´asra lenne sz¨ uks´eg. A gyan´ us´ıtottakat ´ejszak´ara k¨ ul¨on cell´ akba z´ arj´ak, hogy ne tudjanak ¨osszebesz´elni. Reggelre kell eld¨ onteni¨ uk, hogy vallom´ast tesznek-e.

  • A bináris opciós kereskedelem áttekintése
  • A caserta manual home t keresek
  • Legjobb indikátorok és jelek bináris opciókban
  • Egyszeri kereset az interneten befektetés nélkül
  • marche (déplacement) - French-Hungarian Dictionary - Glosbe
  • Kereskedési jelek percenként
  • Смотрите.

Ha mindketten tagadnak, akkor gyorshajt´ as´ert ´es visszaes˝ o k¨ozter¨ uleti alkoholfogyaszt´as´ert k´et ´evre ´ıt´elik ˝oket. Ha mindketten vallom´ast tesznek, mindketten n´egy ´evet kapnak.

Ha viszont az egyik¨ uk tesz vallom´ast, a m´asik tagad, akkor aki tagad, az ¨ot ´evet kap, hiszen eredeti b˝ un´en fel¨ ul m´eg hamisan is vallott. A m´asik is kap az´ert egy ´evet, csak a miheztart´ as v´egett. A j´at´ek kifizet´esi m´atrixa teh´at az al´abbi: Vall Tagad Vall -4,-4 -5,-1 3 Tagad -1,-5 -2,-2 ´ Erdemes-e valamelyik rabnak tagadnia?

Ha a m´asik vallom´ast tesz, akkor ˝o is jobban j´arna a vallom´assal: ¨ot helyett csup´ si éles algoritmikus kereskedés n´egy ´evet kapna. Szint´en jobban j´arna a vallom´assal, ha a m´asik tagad: ekkor kett˝ o helyett csak egy ´ev b¨ ort¨ onre ´ıt´eln´ek. Arra juthatunk teh´ at, hogy mindk´et j´at´ekosnak ink´abb vallani ´erdemes, amivel mindketten n´egy ´evet kapnak, vagyis sokkal rosszabbul j´ arnak, mintha egyhang´ uan tagadtak volna.

A fogolydilemm´ aval a legk¨ ul¨onb¨ oz˝obb ter¨ uleteken tal´ alkozhatunk: val´oj´ aban a kooper´al´o ´es ¨onz˝o magatart´asform´ak viszony´at ´ırja le. L´ assunk n´eh´any p´eld´ at. Tegy¨ uk fel, hogy egy kisv´arosi piac szab´alyzata szerint a kof´ aknak reggel pontban hatkor kell bináris opciók áttekintése irecommend az ´ arakat, ´es onnant´ ol nem v´altoztathatnak.

si éles algoritmikus kereskedés

K´et z¨ olds´eges ´arul krumplit; mindketten forint´ert szerzik be kil´ oj´ at. Sok´ aig mindketten forint´ert ´arulj´ak, a vev˝ ok fele-fele j´ar hozz´ ajuk, ´es mindketten haszonra tesznek szert. Egy ravasz vev˝ o elmagyar´azza azonban mindkett˝ onek, hogy ha m´asnap forintra vinn´e le az ´ arat, akkor kevesebb haszna lenne egy kil´o krumplib´ol, de ´atcs´ab´ıthatn´ a si éles algoritmikus kereskedés m´asik ¨osszes vev˝ oj´et, ´es ´ıgy ¨osszess´eg´eben jobban j´ arna.

M´ asnap reggel h´ aromnegyed hatkor mindketten gondterhelten leskel˝odnek a m´asik ´arus fel´e. Ha ugyanis egyik¨ uk megmarad a forintn´al, a m´asik pedig leviszi ra, akkor a es nyak´ an marad a sok zs´ ak krumpli. Klasszikus fogolydilemma szitu´ aci´ ok´ent szokt´ak le´ırni a hidegh´abor´ us bináris opciók köcsögök versenyt.

A k´et j´at´ekos Amerika ´es a Szovjet´ uni´ o. Mindketten v´alaszthatnak, hogy mekkora ¨osszeget ford´ıtanak a fegyverkez´esre. Ha csak az egyik¨ uk fegyverkezik, a m´asik pedig nem, vagy alig, akkor az el˝obbi fegyverrel vagy fenyeget´essel leig´azhatja az ut´obbit. Ugyanaz marad a politikai helyzet, ha mindketten fegyverkeznek, vagy egyik¨ uk sem; viszont az el˝obbi esetben hatalmas ¨ osszegeket fognak kifizetni.

Egy informatikai p´eld´ at szeml´eltet a 2. K´et szolg´ altat´ o van, akik a C ´es S pontokban tudj´ak a forgalmat a m´asik h´ al´ ozat´ara ´ atk¨ uldeni. A szolg´ altat´ ok k¨olts´ege a saj´at h´ al´ozatukban haszn´alt ´elek sz´ama.

si éles algoritmikus kereskedés

Az els˝o szolg´ altat´ onak s1 -b˝ol t1 -be, a m´asiknak pedig s2 -b˝ol t2 -be kell bizonyos adatmennyis´eget tov´abb´ıtania. Mindketten k´etf´ele utat v´alaszthatnak: 2 vagy 4 egys´eg hossz´ ut.

Archive for the category “Szuverenitás”

A 2 hossz´ uu ´t teljesen a saj´at h´ al´ozatukon bel¨ ul megy, a 4 egys´eg si éles algoritmikus kereskedés ub´ ol azonban csak egy ´el megy a saj´ atban, h´ arom pedig a m´asik´en bel¨ ul.

Az els˝o felel meg az egy¨ uttm˝ uk¨od˝o, a m´asodik az ¨onz˝ o magatart´asnak. Ha mindketten a r¨ovidebb utat haszn´alj´ak, mindkettej¨ uk k¨olts´ege 2; ha mindketten a hosszabbat, akkor a k¨olts´eg¨ uk 4. Ha viszont csak az egyik v´alasztja a r¨ovidebb utat, a m´asik a hosszabbat, akkor az egy¨ uttm˝ uk¨ od˝o k¨olts´ege 5, az ¨ onz˝ o´e 1. A kifizet´esi m´atrix teh´at azonos lesz a fogolydilemm´aban szerepl˝ ovel.

K¨ovetkez˝o p´eldak´ent tegy¨ uk fel, hogy egy gyan´ us k¨ ulv´arosi piacon pr´ob´alok arany´ekszert venni. Az ´arus eladhat igazi ´ekszert vagy hamisat, ´en pedig fizethetek ´erte igazi vagy hamis p´enzzel.

si éles algoritmikus kereskedés

T¨obbet nem l´atjuk egym´ ast: mire ´ kider¨ ul, hogy b´ ovli az ´ekszer, m´ar bottal u ¨thetem a nyom´ at. Erthet˝ o okokb´ ol ˝o sem fog a hamis p´enz si éles algoritmikus kereskedés feljelent´est tenni. Ha igazi ´ekszert kapn´ek igazi p´enz´ert, azzal mindketten j´ol j´arn´ ank; ha viszont a hamis´ıtv´any´ert fizetem ki az igazi p´enzt, ugyan´ ugy bosszankodhatok, mint ˝o, hogyha hamis p´enzt adok val´odi arany´ert.

V´eg¨ ul teh´at a val´osz´ın˝ u kimenet az, amikor mindketten becsapjuk a m´asikat. Az el˝oz˝o p´elda val´ oj´ aban tetsz˝ oleges szerz˝ od´eses viszonyra alkalmazhat´o: ha az egyik szerz˝ od˝o f´el felr´ ugja a meg´allapod´ ast, a m´asik pedig tisztess´eges ´es teljes´ıti a k¨oteless´eg´et, az el˝obbi nagyobb haszonra tesz szert, mint ha mindketten tartott´ ak volna a meg´allapod´ ast.

További a témáról