Egy opció időértéke negatív lehet, Tartalom ajánló

Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Az opciókról általában Az opció fogalma A derivatívák Egy kis opció-történelem Opciós alapfogalmak Az opciók előnyei Az opciós ügyletek nyereségét befolyásoló tényezők A piaci helyzet és a lehívási ár kapcsolata Az opciók értéke Az opciók megkülönböztetése jellegük szerint Vételi opció Eladási opció Az opciók paraméterei Opciós típusok Európai típusú opció Amerikai típusú opció Üzletközpontok összehasonlítása típusú opció Egzotikus opciók Fedezett és fedezetlen opciók Az opciók alaptermékek szerinti megkülönböztetése Az opciók kockázatai Az opció árát befolyásoló tényezők — a Görögök Kereskedés az opciókkal Összetett opciós pozíciók Szintetikus határidős pozíciók Opciós különbözeti ügyletek Opciós spreadek Terpeszek Straddle Vízszintes terpeszek Széles terpeszek Strangle Keresztterpeszek Guts Pillangó Butterfly Vételi létra Call ladder Eladási létra Put ladder Volatilitás ügylet Volatility trade Az opciók elszámolása Az elszámolás módszere Bevezetés Szakdolgozatom témájának nem véletlenül választottam a kockázatkezelést.
Mai világunkban, a technológiák fejlődésével, a globalizáció erősödő hullámaival, a határok megszűnésével, a nemzetek együttműködésével, transznacionális vállalatok és szervezetek létrejöttével, egyszóval a világ gyors egy opció időértéke negatív lehet fejlődésével a kockázatok típusai és nagysága is egyre jelentősebbé válik.
S éppen ezért az élet egyetlen területe sem említhető, ahol ne jelennének meg hol kisebb, hol nagyobb formában. Mert mik is azok a kockázatok? Pénzügyi értelemben annak a lehetősége, hogy valamely befektetés tényleges hozama pozitív vagy negatív irányban eltérhet a befektetés várható hozamától. Természetesen a módszer a kockázat típusától, az adott egyén kockázatvállalási kedvétől, a körülményektől és sok más tényezőtől is függhet, ám egyvalami közös: a cél, hogy a veszélyek elkerülhetőek legyenek.
Nemcsak a mindennapok folyamán, hanem a pénzügyi világban is komoly fejtörést okoznak ezek az üzletembereknek, hiszen például a profit maximalizálása az említett területen is kulcskérdés.
Ám ahhoz, hogy ezt megtehessék, számolniuk kell azokkal a kockázatokkal, amelyek ezt megakadályozhatják, s valamilyen módon ki kell védeniük, illetve csökkenteniük azokat.
A pénzügyi világban számtalan típusú kockázatról, s ennek megfelelően számtalan különböző kockázatkezelési eljárásról beszélhetünk, én mégis kiemelten egy kockázatkezelési eljárást vizsgálok, mégpedig az opciós ügyleteket, tőzsdei keretek között.
Mégis mindazok, akik tisztában vannak használatukkal, alkalmazásuk kisebb-nagyobb különlegességeivel, olyan előnyt kovácsolhatnak ebből a tudásból, amely az üzleti életben, illetve pénzügyeik terén is egyaránt jelentős pozitívumokhoz juttathatja őket.
Az opciók lehetőségeket adnak. Kevés olyan befektetési helyzet fordulhat elő, amelyből ne lehetne opciós ügyletekkel egy opció időértéke negatív lehet kovácsolni. Nemcsak védelmet nyújtanak az azonnali piac árfolyam-ingadozásai ellen, de arra is alkalmat adnak, hogy akár csökkenő árfolyamok mellett is nyereséget realizálhasson a befektető. Ki ne akarna tehát ezekkel a módszerekkel élni?
Az opciók megjelenésével a befektetők számára egy egészen új világ tárult fel, amelyben szabadon kombinálhatják a befektetési alternatívákat a kockázatvállalásuknak és elvárt nyereségüknek megfelelően. Szakdolgozatomban elsősorban ezeket a lehetőségeket kívánom ábrázolni, és egyúttal az opciók megismertetésére és alkalmazásukra összpontosítva bemutatni azt esettanulmányon keresztül is.
A dolgozat elején célom az opciók alapfogalmainak tisztázása, amelynek segítségével könnyebben érthetőek a később vázolt összefüggések. Ezután a különböző opciós stratégiákat vázolom, beleértve használatuk módját, az általuk elérhető nyereséget és veszteséget is. Végül az opciók kereskedelme és a derivatívák lesznek azok, amelyek bemutatásával dolgozatomat zárom, s a befejezésben egy rövid áttekintést nyújtok az opciós ügyletekről.
Az opciókról általában 2. Azonban megteheti, hogy opciós jogával nem él, ám ebben az esetben elveszíti az opciós díjat. Az opciós díjat, azaz a prémiumot az ügylet megkötésekor az opció Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
Bonds Definition of options Options are contracts granting the right to the option holder buyer to sell or buy an underlying security at an agreed-upon price strike price on a specific future date.
A díjért cserébe a vevő szabadon dönthet arról, hogy az azonnali piaci árak alakulásának függvényében le kívánja-e hívni az opciót, vagy sem.
Az opció maga egy értékpapír, akárcsak a részvények egy opció időértéke negatív lehet a kötvények, és szigorú szabályozások vonatkoznak a használatára, s a vállalt kötelezettségek betartására is. A kereskedelmi jogi szabályozáson kívül a tőzsdék saját szabályzata is meghatározza az ügyletek menetét, mint például a bevezetési és forgalomban tartási szabályokról, a távkereskedés működtetésének és használatának rendjéről vagy a szekciótagságról szóló szabályzatok.
Tartalomjegyzék
A egy opció időértéke negatív lehet A derivatívák, vagy más néven a származtatott termékek közös jellemzője, hogy értékük egy másik, a derivatíva alapjául szolgáló termék árától függ, ám mégis önmagában is a kereskedés tárgyát képezi. Az alaptermék, amely az ügylet tulajdonképpeni tárgya, szinte bármi lehet, terményektől kezdve, az értékpapírokon át akár a kamatokig. A származékos ügyletek, azaz a származtatott termékekkel végzett ügyletek közé a határidős ügyletek, a swap, valamint az opciós ügyletek tartoznak.
Ezek az ügyletek abban is megegyeznek, hogy megkötésükkor kisebb befektetést igényelnek, mint más piaci ügyletek, ráadásul a teljesítés is majd csak a jövő egy meghatározott időpontjában vagy időpontjáig történik meg.
A származékos ügyletek különös jelentőséggel bírnak a befektetők számára, hiszen ezen eszközök segítségével mérsékelhetőek bizonyos üzleti kockázatok. Ráadásul a derivatívákat alkalmazók nemcsak akkor számolhatnak nyereségre, ha az árak növekednek, hanem megfelelő befektetések esetén akár az árak ingadozása, vagy csökkenése ellenére is nyereséget realizálhatnak. Mivel a származékos ügyletek elsődleges célja a kockázatok kivédése, így gyakran egy-egy ügylet megkötése nem zárul fizikai teljesítéssel, az ügylet lezárása a nyereségek és veszteségek elszámolásával történik.
A származékos ügyletek elterjedésének, kereskedelmük fellendülésének ideje körülbelül a hetvenes évekre tehető, amikor is a Bretton Woods-i rendszer megszűnése és az infláció jelentős mértékű emelkedése indokoltabbá tette a kockázatok kivédésére történő próbálkozásokat.
A devizaopciók fő típusai
A tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC 6 piacokon jöttek létre először a származékos ügyletek, jobs act home work is két vagy több fél közötti megállapodás alapján kereskedtek velük, egy kevésbé szabályozott piacon. A feleket általában bankok, fedezeti alapok és más, a témában képzett intézmények jelentették és jelentik.
Hátrányuk, hogy a partnerkockázat erőteljesebben jelentkezik esetükben, itt ugyanis a két félen múlik a teljesítés, tehát egymástól függ, hogy teljesítik-e a kötelezettségeiket. A származékos ügyletek bár először a tőzsdén kívül jöttek létre, ám a tőzsdén is ki kellett alakulnia a származékos ügyletek kereskedelméhez egy opció időértéke negatív lehet rendszernek. Ehhez elsősorban a teljesítési és elszámolási rendszerek átalakítására volt szükség, mégpedig ezen belül is a letéti rendszer olyan kialakítására, hogy azzal a hitelkockázat fedezett legyen.
A tőzsdei ügyletek szabványosítása pedig szintén hozzájárult ahhoz, hogy a származékos ügyletek egyszerűbbé váljanak. Így ugyanis az alkuk során mindössze az ár és a mennyiség vált tárgyalandó kérdéssé. Mivel a származékos ügyletek fellendülése jelentős mértékben hozzájárult a kockázatok csökkenéséhez, így a kisebb, gyengébb hitelképességű vállalatok és egy opció időértéke negatív lehet számára is mód nyílt a kereskedésre. Egy kis opció-történelem 7 Egyes elméletek szerint már Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
A vanília opció szerint ugyanis Thalész, akinek meggyőződése volt, hogy a következő olívatermés kivételesen jó lesz, alacsony áron használati jogot vásárolt olívaolaj sajtoló üzemekre, mégpedig szezonon kívül, így sikerült alacsony áron a joghoz jutnia. Ezután amikor valóban bekövetkezett, amire számított, azaz a kivételesen jó olívatermés beérett, Thalész megemelt áron bérbe adhatta az olívaolaj sajtoló üzemeket, s ezzel magas haszonra tett szert.
Az opciókkal szembeni negatív előítéletek jó néhány évszázaddal később, az as évek elején keletkeztek. Hollandiában ekkorra már gyakori és elfogadott módszer volt az opciós kereskedés, amelyeknek alapterméke a tulipán volt.
Opciós ügylet
A tulipánkereskedők vételi opcióval, míg a tulipán termesztők eladási opcióval kívánták biztosítani a nekik megfelelő vételi, illetve eladási árakat. A piac összeomlásakor azonban a spekulánsok nagy része nem tudta teljesíteni a korábban szerződésekben rögzített követeléseket, s ezzel nagyban hozzájárultak a gazdaság pusztításához. A hasonló esetek elkerülése volt a célja azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel szabályozni kívánták az opciós kereskedést, nemcsak Hollandiában, hanem például Angliában is.
Ez utóbbi országban, egészen pontosan Londonban, az as években az opciós kereskedést még illegálisnak is nyilvánították egy időre. Míg az ókori görög, a későbbi holland vagy angol opciós kereskedés még tőzsdén kívül zajlott, egyéni megállapodások révén, addig a teljesen szabályozott piacon, tőzsdei keretek között történő kereskedés elterjedése Amerikához köthető. Az opciós ügyletek tőzsdei keretek között meglehetősen új keletűnek számítanak.
Az első tőzsde, amelyen opciós kereskedés kezdődött, és a mai napig a legtöbb opciós ügyletet bonyolítja, az ban nyílt Chicago Board Options Exchange CBOE volt. Az egységesítés következtében a CBOE-nak is lehetősége nyílt az opciós árjegyzések publikálására, s egy másodlagos piac megteremtésére is.
Opció belső és időértéke, put-call paritás Tanulási célok Ismertetni az opció értékét befolyásoló tényezőket, bemutatni a vételi és az eladási opció értéke közötti kapcsolatot 1. Az opció belső értéke Az opciós díj meghatározása igen fontos feladat, hiszen az opció eladója a díjért cserébe vállalja a veszteség kockázatát. Az opciós díj egyrészt az alaptermék árának és a kötési árnak a függvénye. Az előző részben ezt a viszonyt vizsgáltuk meg a két opció esetében.
A napi forgalom és a tőzsdetagok számának növekedése felkeltette az érdeklődését a nagyobb nemzeti lapoknak is, amelyek végül maguk is elkezdték megjelentetni az opciós árjegyzéseket. A szerződés online jövedelem volt, standardizált feltételekkel és kereskedési szabályokkal. Ez jelentős könnyítés volt az opció vásárlóinak és eladóinak egyaránt: így nem kellett minden egyes alkalommal megbeszélniük a kereskedési feltételeket, amellyel az opciós jogot eladni illetve megvenni kívánták.
Az első elszámolóház, az Options Clearing Corporation, amely az opciós ügyletek elszámolását segítette, nem sokkal később, ben jött létre, ugyanitt Chicago-ban. Magyarországon Jelentősége már a kezdetekben is hatalmas volt, amely onnan is látható, hogy a hazai jegyzéseket nemcsak magyarországi, hanem bécsi, párizsi, frankfurti és londoni lapok is közölték.